A dohányzás káros hatásairól már több ezer tanulmány, felmérés, cikk stb. született. A fül- orr- gégészetben is, a dohányfüst bizonyos betegségek kialakulására való hajlamosító hatása mára már evidencia szintű. Ilyen például a gégerák, ahol egyértelmű a kapcsolat. Ugyancsak ismert tény, hogy a dohányzás az orr- és garatnyálkahártyának sem tesz jót, szerepe lehet ezen szervek idült gyulladásában. Azonban más összefüggéseket is találtak már. Olyanokat is, amire az ember nem gondolna.
Ilyen lehet például az ízlelés. A dohányosok ízérzése csökkent. Ezt akár azzal is lehetne magyarázni, hogy a szaglásuk nem jó (márpedig a jó ízérzéshez a jó szaglás elengedhetetlen), de ez nem minden. Egy görög kutatócsoport kimutatta, hogy a dohányzóknál szignifikánsan kevesebb van a nyelv hátsó részén található ízlelőbimbókból, ráadásul kisebbek is. Tehát a dohányzás legalább két úton is ront az ízérzésen.
Egy dél-koreai tanulmány szerint a passzív dohányzás a kisgyermekek idült savós középfül gyulladását segítheti elő. Modellezték a vérkeringésbe jutó dohányfüstöt, és azt találták, hogy ez fokozza a középfül nyálkahártyájának nyáktermelését.
Nem teljesen új felfedezés, hogy a nyálmirigyekben a Warthin tumor típusú jóindulatú daganat kialakulását elősegíti a dohányzás. Viszont izraeli epidemiológusok bebizonyították, hogy lineáris összefüggés van a dohányzás időtartama, és a daganat kialakulásának esélye között. Ez az esély hasonlít a tüdőrák kialakulásának statisztikai összefüggéseihez.
Tehát még a fülünk, a nyelvünk, és a nyálmirigyeink sincsenek biztonságban a dohányfüstben!
